„A nyugati politikusok és a média már-már isteni képességekkel ruházzák fel a Kreml vezetőit, mindenekelőtt Vlagyimir Putyint. Eszerint Oroszországból határozták meg, hogy ki nyerje az USA elnökválasztását. Moszkva áll a katalóniai események mögött. Egy hétfő esti, londoni díszvacsorán Theresa May brit kormányfő egyenesen azzal vádolta meg Oroszországot, hogy fegyverként használva az információkat, a nyugati intézményrendszert aláásva fenyegeti a világrendet, a nyitott gazdaságokat és a szabad társadalmakat. A moszkvai állami televízió közéleti vitaműsoraiban már jó ideje azzal reagálnak a hasonló támadásokra a Putyinhoz közel álló politikusok és más közéleti szereplők, hogy információs hidegháború folyik, amelynek két célja van:
1.) Muníciót adva az oroszországi – egyébként nem különösebben befolyásos – parlamenten kívüli ellenzéknek, gyengíteni az Oroszországot megerősített putyini rendszer alapjait.
2.) Ennél is fontosabb, hogy Oroszország diabolizálásával el akarják terelni a nyugati országok választópolgárainak figyelmét a belső feszültségekről.
Szó se róla, láttunk már ilyet. Mi több, naponta megtapasztaljuk idehaza is, hogy sanda politikai szándékoktól vezérelve hogyan kelti fel egy politikai erő a félelmet az emberekben egy vagy több, a valóságban nem, vagy alig létező jelenség ördögiként való megjelenítésével. Ami pedig az USA hatalmi köreit illeti, ugyanerre több okuk is van:
- A társadalmat megosztó, a kilencvenes évek eleje óta éleződő, belső feszültségekről már mi is hetente értesülünk az egyes városokban zajló véres összecsapásokról készült képekből.
- Ehhez társul, hogy az utóbbi évtizedekben az USA minden katonai akciója – Irak, Afganisztán, Líbia, Szíria – csak a halottak, a menekültek számát növelte, anélkül, hogy az adott térség politikai egyensúlyát legalább az eredeti stabilitás állapotában megtartotta volna.
- Eközben az amerikai gazdaság fölé nőtt a kínai, és akkor még a válság más jelenségeiről, például az elnökválasztás körüli, szűnni nem akaró cirkuszról, említést sem tettem.”